Egy háziorvos ajánlása

 

 

A természetjárás egészségmegőrző vonatkozásáról.

 

„ A mozgás az élet” – mondja a német mondás.

Az orvostudomány által igazolt tény, hogy napi 20-30 perces mozgás a szívműködést szaporítja és legalább egy kis pihegést  vált ki, az egészséges embernél javítja a fizikai edzettséget. Ez ugyanúgy igaz a gyaloglásra is.

Egy nagy több órás teljesítmény, főként ha pihegtető, szintén hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.

Önmagában a jelzett mozgásmennyiség még magas vérnyomásbetegség mértékének (8-10 Hgmm-es) csökkenését is eredményezheti, természetesen

gyógyszer nélkül. A mozgás  a túlsúlyos ember fogyását is segíti a felesleges kalóriák elégetésével.

Cukorbetegség esetében segíti a  magasabb vércukorszint normalizálódását, vagy a minél alacsonyabb ez irányú gyógyszerszükségletet.

Az esetleges hétközi étrend oldali fegyelmezetlenség, a hétvégi megtervezett túrával, kiadós sétával kijavíthatók. A magas vér-zsírszintek már kialakult érrendszeri betegségek esetén is arányosan csökkenthetők a túrázások beiktatásával. 

Mindenből az is egyenesen következik, hogy a megemlített állapotokra adott gyógyszerek mennyisége és adagja kisebb szintűre vehető megfelelő orros – beteg együttműködés esetén.

Azoknál akiknél Szív – érrendszeri betegségek már kialakultak, vagy úgynevezett „halmozott” mértékben vannak ez irányú kockázati tényezői, azoknak ügyelniük kell a „ munka – szívverésükre.

Ezt úgy tudjuk meghatározni, hogy 210-ből  levonjuk a életkorunkat, tehát pl. –ul az én esetemben 180-6 tehát 118 legyen a terhelési felső pulzusszám határ.

Ha ezt elérjük lassítani kell pár percre, vagy pihenni, amíg a pihegésben megmutatkozó oxigén – hiány bennünk kiegyenlítődik.

Szívinfarktuson vagy agyi keringési zavarokból gyógyult ember és a fenti óvatossággal részt vehet a túrán.

Más betegségek megelőzésében is, mással nem pótolható szerepe van a fizikai aktivitásnak.

Így a korral előrehaladó mozgásszervi panaszok is megelőzhetők, illetve azonosíthatóan előrehaladottságnak megfelelően mozgástréninggel.

Az alsó végtagok nagyízületei (térd, csípő) kopásos – meszesedés elfajulását is ily módon lassítani lehet.

Magyarországon igen nagyfokú a mozgásszervi panaszok miatti gyógyszerszedés nagysága.  Ez is csökkenthető volna, valamint a nagyízületi protézis műtétek száma is.

 

                                                                                 Dr Szalay Vilmos

 

Hatása a kedélyállapotra

Természetesnek tűnhet, de egyértelműen jó érzéssel tölti el az embert, ha egyszerűen a természetben van.  A japán Chiba egyetem tanulmánya kimutatta, hogy azok, akik a szabadlevegőn töltenek időt, kisimultabbak, boldogabbak.  Megfigyelték, hogy a kísérletben részvevők stressz-szintje az erdőben csökkent (lassabb szívverés, alacsonyabb vérnyomás és kortizolszint).

Viszont a tágas tér, a szép vidék stimulálja az agyat... És ha még a telefonját is kikapcsolja, még kedvezőbb a hatás.  A kansas-i és a utah-i egyetem kutatói megállapították, hogy több, a természetben, telefon nélkül töltött nap után a kreativitás és a problémamegoldási készség 50%-kal nőtt.
Ezek az agy oxigén-ellátottságához kötöttek, de az hozzájárul a jó közérzethez is.

Természetesen a túrázás a testre is kedvezően hat !

A túrázás testre gyakorolt jótékony hatásai

A túrázás állóképességi tevékenység, amely mindenki számára kedvező, szemben a túl intenzív mozgásformákkal, és amely hozzájárul a teljes immunrendszer erősítéséhez.  Ez egy molekulának köszönhető, amelyek a növények, fák választanak ki:  a fitoncidoknak.

Hosszasan, de megerőltetés nélkül, túlzott kifáradás nélkül folytatható.
Minden szemszögből teljes értékű sportág, amely leginkább az alsótest izmait dolgoztatja meg, anélkül, hogy roncsolná az ízületeket.  Erőnlétet szinten tartó mozgásforma, amely jó kondíciót biztosít az izmoknak.

A rendszeres túrázás csökkenti a kártékony és növeli a jótékony koleszterin szintjét, ezáltal javítja az erek állapotát és csökkenti a vérnyomást.  Segít megelőzni a csontritkulást, mivel kedvezően hat a csontokra és ízületekre.

Tehát ne habozzon, öltözzön és menjen ki a természetbe, hogy jó egészségben legyen !

 

A modern világ rohanása közepette egyre többen vágyakoznak a „valódi életre”, és pár napra vagy hétre szívesen a gyűjtögető és vadászó elődök bőrébe bújnának. Az első tudományos kutatások, amelyek során a kísér­leti alanyok a kőkorszak emberéhez hasonlóan több héten keresztül barlangban éltek, és va­dásztak, gyűjtögettek, azt mutatta, hogy ez az életmód hihetetlenül megerőltető.

Ám őseink életmódjának felidézése nem jelenti azt, hogy a sok év alatt megszerzett kényelmet fel kellene adni, és mostantól aszkétaéletet élni. Sokkal inkább arról van szó, hogy ráeszméljünk természetes képességeinkre, erőforrásainkra, és az életünket ismét élhetőbbé tegyük. Létez­nek már erre a célra összpontosító turisztikai ajánlatok és professzionális vezetések, amelyek segíthetnek abban, hogy ön újra rátaláljon a természetre, és erőt meríthessen belőle. Eközben saját gyökereink keresgélése is fokozatosan, lépésről lépésre előrehaladhat.

Eb­ben kiemelt szerepet kaphat a mozgás a friss levegőn

A természetközeli szabadidős tevékenységek különösen szép és értékes formája az örvende­tes módon egyre népszerűbbé váló mozgásfor­ma, a túrázás. Németországban 34 millióan vallják magukról, hogy szabadidejükben szíve­sen kirándulnak, tízmillióan pedig rendszere­sen meg is teszik ezt. Ezzel a túrázás kedveltsége még a görkorcsolyázásét és a kerékpározásét is megelőzi.

Ez tisztán orvosi szemszögből nézve érthető is:

Mivel a túrázás ötvözi a test­mozgást a természetben tartózkodással, el­mondhatjuk, hogy minden ember egészsége és gyógyulása szempontjából előnyös. Ráadá­sul minden más sportnál jobban érzékelteti azt a mozgásmennyiséget és azokat a testi lehe­tőségeket, amelyek korai elődeinkre jellemzők voltak.

Tömegsport a tudomány célkeresztjében

A legnyilvánvalóbban többhetes túrák során mutatkozik meg a gyaloglás pozitív hatása. Még az edzetlen szervezet is képes már néhány nap elteltével is alkalmazkodni a szokatlan na­pi távolságok megtételéhez. Két-három hét múlva az emelkedők nélküli, 20-30 kilométeres távolság sem jelent különösebb nehézséget, ahogyan őseinknek sem jelentett gondot. Biológiai adottságaink lehetővé teszik ezt a terhelést.

Nem utolsósorban a túrázás közkedveltségé­nek köszönhetően az utóbbi években a tudo­mányos érdeklődés is nőtt e tömegsport iránt. Korábban valószínűleg annyira nyilvánvalónak tartották a túrázás pozitív hatásait, hogy nem érezték szükségét a téma tudományos igényű vizsgálatának. Ez a hozzáállás mára megválto­zott. A kutatások célja, hogy strukturált, egész­ségorientált koncepciók segítségével derítsék fel a túrasport hatásmechanizmusát.

A különféle terepviszo­nyok közötti előrejutás fejleszti a mozgékony­ságot és az egyensúlyérzéket. Mellesleg köz­ben a stresszhormonok szintje is csökken, és a résztvevők kellemesen elbeszélgetnek egy­mással. A természet pedig nem utolsósorban teret és szabadságot biztosít, csupa olyasmit, ami a mindennapi életünkből jobbára hiányzik, mert egyre gyakrabban a kapkodás és a külső kényszerek határozzák meg napjainkat.

Túrázás közben ismét a természet részének érezheti magát az ember, ismét képessé válik arra, hogy figyeljen magára, és megtapasztalhatja a mély önismeret élményét. Visszatalál a gyökereihez. A lényeg tehát az, hogy a túrázás pszichológiai és sportorvosi szempontból is optimális egészségfejlesztő sportág, mert egyszerre tölt be szociális, egészségügyi és lelki szerepet, miközben megfelel az állóképességet fejlesztő edzések követelményeinek is.

Friluftsliv: élj a természettel és a természetben!

A „friluftsliv” névre hallgató (jelentése: élet a szabad levegőn) norvég outdoor je­lenség több, mint ártalmatlan kempinge­zés. Valódi életfilozófia. A szabad ég alatti életnek mélyen gyökerező hagyományai vannak, a norvégok 87 százaléka rendsze­resen részt vesz benne. Pedig a friluftsliv messze többet jelent a puszta túrázásnál, szabad levegőn mozgásnál.

A tudatos éle­tet jelenti egy olyan, embertől érintetlen élettérben és élettérrel, amelyben nincs teljesítménykényszer, konkurenciaharc, nincsenek technikai segédeszközök. Bizonyos mértékig tehát kőkorszaki őseink életmódjához hasonlít, amelynek közép­pontjában a természet élvezete, a pihenés és az elidőzés áll. A fokozódó természettu­datosság mellett az egyéni közérzet is ja­vul, és mellesleg kedvező egészségügyi hatások is jelentkeznek!

A túrázás egészséges

2007-ben a Marburgi Egyetemen Rainer Brámer természet- és túraszociológus vezeté­sével sor került az első „túraegészségügyi kongreszusra”.

• Fokozódik az alapanyagcsere, ennek követ­keztében csökken a raktározott zsír mennyisé­ge, ami csökkenti a rákos sejtek növekedése szempontjából fontos hormonok és a hírvivő anyagok termelődését.
• A krónikus gyulladások enyhülnek.
• A túrázásnak köszönhetően aktívak marad­nak a szervezet ellenőrző rendszerét alkotó, a rosszindulatú sejtek felkutatásáért és elpusz­tításáért felelős védő hatású gének.
• A túrázás hatására csökken a szabad gyökök képződése, és fellendül az antioxidatív védőrendszer működése, ami megelőzheti a DNS változásait.

Túrázás a rehabilitáció részeként

A rák diagnózisa alapjaiban rendíti meg az érintettek életét. A rákbetegség és a gyakran hosszadalmas terápia félelmeket ébreszt, és a pácienseknek sokszor nincs elég ereje és mersze a betegség elleni aktív fellépéshez. Még a kezelés lezárulta után is gyakori, hogy a páciensek nem tudnak kilépni ebből a kör­ből, és nehezükre esik megbirkózni a hét­köznapokkal. És mivel egyéni teljesítőképes­ségüket is többnyire lényegesen rosszabbnak tartják, mint amilyen valójában, feleslegesen válnak inaktívvá. A mozgáshiány szintén a teljesítmény és az életminőség további csökkenését eredményezi. Ördögi kör jön létre.

A túrázás tehát kiutat jelenthet?

Igen, hiszen épp a legtöbb gondot okozó pontokon képes változtatni! Ám egy kevés türelemre azért szükség lesz, mert két-három hétig is eltarthat, mire a szervezet alkalmazkodik a terheléshez, és a 20-30 kilométeres túra kivitelezése nem jelent már gondot. Egészen eddig a pontig számítani kell a fájós talpra és az extrém fáradt lábra. De érdemes kitartani!

A szervezet állapotának javulása az önbizalmat is növeli, és döntő felismeréshez segíti hozzá a pácienseket, olyasmihez, amit a rák mindaddig meggátolt: „A testem erős, és hagyatkozhatom rá!” Ez a csodálatos felismerés hihetetlen mér­tékű ösztönző erőt jelenthet, és még a kétkedő­ket is meggyőzi a mozgás gyógyító erejéről. A kirándulás további jótékony hatása, hogy az aktivitás szintje a hétköznapokban is megnő. Stabilizálódik az erőnlét és a pszichoszociális helyzet, így az élet új minőségekkel gazdagodik.

Találkozás önmagunkkal

Aki képes megnyílni, az fogja menet közben a legelevenebben megélni a természetet. Minél gyorsabban mozog ugyanis – mint például ko­cogás vagy versenykerékpározás közben -, annál inkább belülre kezd összpontosítani. A természetet pedig, a maga színeivel, formái­val, illataival, a külső hőmérséklettel, az utak és ösvények jellegzetességeivel már csak felszí­nesen érzékeli.

Kutatási eredmények! A Marburgi Egyetem természet­es túraszociológusának, Rainer Bramer pro­fesszornak a munkacsoportja olyan felmérése­ket végzett, amelyekből kiviláglik, hogy a leg­szebb, legmeghatározóbb természetélményeket sétálás vagy túrázás közben szerezzük.

Ám a kirándulás nem pusztán az érzékeket szólítja meg, mert az, aki úton van, különösen élénken éli meg a mozgás és pihenés váltakozásának többé-kevésbé intenzív szakaszait. így képes a túrázás egyszerre felszabadítóan, megváltóan és harmonizálóan hatni. Gyaloglás közben minden egészséges sebessé­gűre, mértékűre lassul. Kifújhatja a levegőt, la­zíthat, és végre ismét megérkezhet – saját ma­gához. Lelke kipihenheti a teljesítménykény­szert, a gondokat, a félelmeket, a szomorúságot és a stresszt. Érzékei ismét élesebbé válnak, ötletei, meglátásai támadhatnak.

Közben pedig semmit vár viszonzásként a természet, egysze­rűen csak ott van, rendelkezésre áll. A túrázás megajándékozza önt a belső növekedés és a személyiségfejlődés lehetőségével, és közben közelebb viszi önt biológiai rendszeréhez. Már néhány nap rendszeres séta vagy túrázás után tapasztalni fogja, hogy egyre hosszabb útszakaszokat képes megtenni. Ereje és kitartá­sa napról napra növekszik. Ismét eggyé válik a természettel – akárcsak egy igazi természeti lény.

Természet a gyógyászatban

Roger S. Ulrich, a texasi A&M University mun­katársa 1986-ban kimutatta, milyen eredmé­nyesen alkalmazható a zöld szín egy terápiás koncepció keretében. Azoknak a pácienseknek, akik epeműtétjüket követően az ablakból lom­bos fákra és dús rétekre pillanthattak, kevesebb fájdalomcsillapítóra és rövidebb kórházi ápo­lásra volt szükségük, mint a kontrollcsoport­nak.

Valószínűleg a hangulatjavító impulzusok serkentik a szervezet öngyógyító erőit

Ugyan nem tisztázták még teljesen, miért lassul a pulzus, miért csökken a vérnyomás és a fe­szültség, de a kutatók evolúcióbiológiai hátteret sejtenek emögött. Ha az ember saját termé­szetére hagyatkozva van jelen a külső termé­szetben, a pozitív hatás fokozottan érvényesül, amikor zöld tájon tartózkodik (vagy ilyet lát maga előtt).

Végül is ilyen körülmények között volt évezredekkel ezelőtt a legjobb esélye a túl­élésre. A szellős, jól ellenőrzés alatt tartható terep biztosította a legjobb védelmet. Talán ez az oka annak, hogy sokan a mai napig is az áttekinthető, nagy kiterjedésű tájakat kedvelik, és ősidőktől fogva tehermentesítőnek, pihen­tetőnek, kreativitást serkentőnek találják az ilyen környezetet.

A természet zöldje

A zöld az élet színe, a tavaszé, a növénye­ké és a frissességé, de egyúttal a bizako­dás, a remény, az ifjúság, a növekedés és a halhatatlanság jelképe is. Pozitív lelki tu­lajdonságokat kapcsolunk hozzá, például elégedettséget, segítőkészséget, toleran­ciát és kitartást.

Már Hildegard von Bingen (1098-1179) is nagyra becsülte a zöld szín testre és lélek­re gyakorolt pozitív gyógyhatását. Néha egyszerűen azt javasolta betegeinek, tar­tózkodjanak a zöld természetben – és ez a gyógymód sokszor hihetetlenül hatásos­nak bizonyult. Újabban is azt mutatják az orvostudományi kutatások, hogy a „közép színe” (hiszen a zöld egy meleg színből, sárgából, és egy hideg színből, kékből áll) megnyugtatóan hat, anélkül, hogy közben fárasztana.

A zöld szín előnyösen hat a szívritmusra és a vesékre. Az alternatív gyógyászatban a zöld elemeket gyomor-bántalmak, allergia, szembetegségek és időskori panaszok esetén, támogató gyógymódként alkalmazzák. Ahogy az első kutatások jelzik, már a zöld szín puszta látványa elegendő az erőgyűjtéshez és a regenerációs folyamatok támogatására. Segíti a pihenést, a kilégzést, a megállapo­dást és az összeszedettséget. Túrázás köz­ben az összes felsorolt előnyt élvezheti!

Mindezek a természetpszichológiai ismeretek alátámasztják, hogy a ligetek, gondozott par­kok, festői tájak mennyire megnyugtató hatá­súak a lélek számára. 

 

Oldal: Túrázás hatásai
Túrázz Sopron - © 2008 - 2024 - turazzsopron.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat